Az utóbbi időben szerencsére egyre többen adják a fejüket megújuló energiaforrások hasznosítására. A napkollektorok néhány évvel ezelőtt még kuriózumnak számítottak, mára az új építésű városrészekben elfogadott „tetőtartozék”. Ugyanakkor mi van, ha az embernek nincs ennyi pénze, mégis szeretné élvezni a napkollektor nyújtotta előnyöket?

Létezik megoldás, egy ún. sörkollektor, amit egy kis ügyességgel és megfelelő útmutatóval bárki elkészíthet otthon. Nevét az alapjául szolgáló sörösdobozokról kapta, de igazából bármilyen eldobható aluminium dobozból elkészíthető. Mivel olyan leírást találtam, ami szerintem minden igényt kielégít, IDE kattintva bárki elolvashatja .

Másik napkollektor is lehetséges, ezt ITT olvashatjátok el.

Akik pedig egészen komolyan gondolják, azoknak ajánlanám EZT az oldalt, itt egész kis közösség alakult már ki.

Egy másik BLOG a témában.

Illetve még egy részletes HONLAP, ami ebben a témában készült.

Azt hiszem, napkollektor készítéséről számtalan pontosan kidolgozott tervet találhatunk, így tényleg csak rajtunk áll, hogy – amennyiben persze a lehetőségek adottak – élünk-e ezzel a lehetőséggel. Akiknek van, nagyon szeretik, és azt mondják, bevált. Sokan pedig a megújuló energiaforrásokban látják a jövőt. Talán ez így is lesz, és egyszer hazánk is el jut oda, hogy lakosai többsége megengedheti magának az ilyesfajta környezetvédelmet.

Íme egy érdekes film amit mindenkinek ajánlok, s hozzá egy rövid bevezető illetve személyes vélemény:

„Az Amerikai Egyesült Államokban készült egy felmérés.13 évig tartott. Az eredeti cél az volt, hogy megtudják, milyen arányban van jelen a két nagy politikai erő az amerikai társadalomban. Az eredmény megdöbbentette a kutatókat. Egy eddig ismeretlen 50 milliós embertömeget találtak. A tudósok kulturális kreatívoknak nevezték el őket. Az Európai Unióban 100 millióra tehető a számuk. Ezek az emberek szabadon akarnak élni. Elutasítják a jelenlegi hatalmi struktúrákat, tudatosságuk folyamatosan nő és egy új gondolkodás és viselkedésformát alakítanak ki. A hatalom által ellenőrzött sajtóban tilos róluk beszélni. Ami közös bennük, hogy azt hiszik, egyedül vannak... Ez a film azoknak szól, akik azt hiszik, egyedül vannak!”

Kulturális kreatívok.. Furcsa elnevezés, azokra utal, akik azt hiszik, hogy egyedül vannak világnézetükkel, felfogásukkal, és ezért  nem is nagyon reklámozzák senkinek a gondolataikat. Talán mert tartanak attól, mit gondolnak mások, vagy pont azért, mert hiába valónak érzik, hiszen ha  egyet értenének velük, akkor is  csak páran lennének a sok közül, akik így gondolkodnak. Jelen jellemző az a mentalitás, hogy szeretünk megbújni a tömegben, szeretünk birkák módjára azt tenni, amit mások is, mert ez veszélytelen és kényelmes, úgy gondoljuk, így nem érhet minket sérülés. Talán ezért sem mondják ki nagyon sokan a véleményüket. A filmben szereplő emberek eljutottak egy tudatossági fokra, és felismerték helyüket a világban, már nem csupán ösztönlények, hanem felelősségteljesen gondolkozó emberek, akik valami újat akarnak, mert elegük lett abból, hogy mások irányítják az életüket.

 

 A küzdősportok és a harcművészetek között van egy lényeges különbség. Küzdősportnak nevezhetünk bármit, aminek a lényege, hogy legyőzzük a másik felet, a harcművészetek, viszont mindig a magunk felé irányuló küzdelmet hangsúlyozzák. Önmagunk csiszolása lelkünk edzése a cél. Mindez azért, hogy saját magunkat legyőzzük, szembenézzünk saját gyengeségeinkkel, félelmeinkel, hogy aztán ha vége a belső harcoknak, béke költözzön szívünkbe. Ezért a békéért küzd az összes harcművész. Az ellenfeleink sem ellenségeink, csupán segítenek rávilágítani saját gyengeségeinkre. Van viszont egy életforma, amit nem azonosíthatunk csupán azzal, hogy valaki harcművészetet tanul. A harcos annál sokkal több.

A harcos nem haragszik ellenfelére, nem gyűlöli, mert tudja, hogy ő sem rossz, csupán tudatlan, nem ért fejlődésének arra a szintjére, amikor felismeri saját hibáit, vagy egyszerűen csak más elveket vall. Ha ellenfelében zavarja valami, tudja, hogy magában kell keresnie a hibát, nem a másikban, és addig keresi lelke mélyén megbúvó tüskét, míg hamuvá nem tudja égetni végtelen hite tüzében, így edzve lelkét kikezdhetetlenné. Mindig arra törekszik, hogy minden feladatot hibátlanul oldjon meg, tudása legjavát adva, de ha mégis hibát vét, ahelyett hogy magába roskadna, és önmaga ellen fordulna haragja, áldásként fogja fel, hogy még életben van és tanulhatott az esetből. Mindig tanulni akar mindenből. A harcos nem könyvekből tanul, a harcost a tapasztalata teszi harcossá a megtapasztalás edzi élete végéig, s talán még tovább is.

A harcosra legbelül nincs hatással a környezete, lelke mindig derűs, legyenek jók vagy rosszak a körülmények, viszont mindig alkalmazkodik az adott viszonyokhoz. Tudja, hogy nem léteznek problémák, csupán megoldásra váró feladatok, és így tekint a világra. Tudja, hogy nem ő a legjobb, mert egy folyton fejlődő, változó világban, sosincsen egy állandó legjobb, így tudja, hogy nem is legyőzhetetlen, viszont mérhetetlen alázata és józansága megvédi őt attól, hogy tőrbe csalják.

Sosem merül el annyira egy helyzetben, hogy ne tudja átlátni, mert tudja, amint elveszti objektivitását, sebezhetővé válik. Fölöslegesen nem fitogtatja erejét, de ha használnia kell, nem fél senkitől és semmitől. Mivel folyton a jelenben él, nem nyugtalanítja se a múltja se a jövője. Saját útját járja, így tudja, hogy nem kell a jövővel foglalkoznia, csupán azzal, hogy a jelenben az útján maradjon, és azon haladjon tovább, bármerre is vigye aztán. A harcost az különbözteti meg másoktól, hogy megállíthatatlan. Nem azért, mert sosem kerül padlóra, hanem azért mert ahányszor elbukik, annyiszor áll fel, s miután lerázta magáról a fájdalmát, nagyobb lendülettel megy tovább, mint előtte.

A vereséget is méltósággal fogadja, és nem tűri, hogy bárki is megsajnálja, mint ahogyan ő sem sajnál senkit, de segíteni akar mindenkin.

S hogy megtörhetetlen-e?

A válaszban benne van a lényege, mellyel egy mondatban kifejezhető egész lénye:

Testét nehéz megtörni, lelkét lehetetlen.