Lássuk csak akkor a tusfürdőket, ezeknél – a sminkekkel ellentétben – szerencsénk van, ugyanis fel vannak tüntetve az összetevők. Bár minek? Gyanítom a vásárlók 90%-a meg sem nézi élete során egyszer sem. Éppen ezért vessünk rá egy pillantást. Egyszerűen azt csináltam, hogy kiválasztottam 5 tusfürdőt, és összeírtam, mik azok, amik mindegyikben megtalálhatóak. Az igazságosság érdekében 2 férfi, 2 női, illetve egy semleges illatú tusfürdőt néztem meg. Lássuk az eredményt:

1.     1.  sodium laureth sulfate (SLS): az hiszem bátran kijelenthetjük, hogy ez az a szer, ami mindenben benne van, mégsem tudja senki, hogy mi ez.

 Nézzük csak meg közelebbről: a sodium lauryl sulfate alkoholos alakja, éppen ezért valamivel kevésbé ingerlő (ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy általában mindkettő megtalálható a tusfürdőben – semmit sem bíznak a véletlenre). Súlyos kiszáradást okozhat. Tulajdonképpen habképző hatása miatt teszik a szerekbe, hogy szép fehér hablabdák keletkezzenek, miközben fürdünk. A csodás habzás ára azonban elég nagy, ugyanis bár önmagában ez a szer nem veszélyes, más összetevőkkel reakcióba léphet (és általában reakcióba is lép, mert benne vannak ezek az összetevők a tusfürdőben) és rákkeltő nitrátok és dioxinok képződnek. A bőrön át pillanatok alatt felszívódnak és máris a véráramba kerülnek. Mindenki büszkén állítja, hogy nem, egyáltalán nem veszélyes ez az anyag KIS dózisban. Ugyanakkor gondoljunk csak bele, ha ez minden szappanban, samponban, tusfürdőben, krémben benne van, akkor a napi bevitel nagy jóindulattal sem nevezhető kis dózisnak.

Néhány tünet, amit okozhat a sodium lauryl sulfate (azaz a sodium laureth sulfate alkohol nélküli verziója). Tudnotok kell azt is, hogy a mi tisztaságunkért állatok ezrei szenvednek, ugyanis ezek a tünetek is állatokon alakultak ki. (Állatkísérletek kedvelt kutyája a beagle – mert szervezete és idegrendszere nagyon hasonlít az emberéhez.)

Tehát a tünetek: szemkárosodás, központi idegrendszer károsodás, depresszió, nehézlégzés, hasmenés, bőrirritáció, extrém érzékenység esetében halál.

Gyorsan felszívódik a szemből, bőrről, májban raktározódik, és nem bomlik le, tehát hosszútávon további megbetegedést okozhat.

2.     2.  cocamidopropyl betain (CAPB): szintén egy olyan, ami mindegyikben megtalálható.

Közepes erősségű anyagok közé van sorolva (megjegyezném, hogy a fentebb említett anyagok is „csak” közepesek), bőrirritációt és allergiás reakciókat okoz, gyorsan reagáló felületaktív anyag. Kozmetikumokba sűrítésre használják. Ezzel az anyaggal vigyázzatok, mert sokszor beleteszik olyanba is, amit később természetesnek és bőrkímélőnek neveznek. Nitróz-aminokat tartalmaz egyébként, amik a fentebb említett anyagokhoz hasonlóan viselkednek.

3.     3. cocamide mea: egy bizonyos márka összes termékében megtalálható (havonta katalógusokból lehet rendelni tőlük – szerintem most már tudjátok nagyjából, melyikről van szó)

Neten diszkréten csak annyit írnak, hogy allergiát és bőrirritációt okoz, egy helyen láttam, hogy odaírták, hogy nem szabad légutak közelében használni, mert belélegezve súlyos nyálkahártya irritációt okoz. Ismételten arra szolgál, hogy habzó tusfürdőnk legyen, illetve sűrűségszabályzó szerepe is van. Ismét egy becsapós anyag, mert beleteszik olyan termékekbe is, amit természetes összetevőjűnek hirdetnek. Féligazság, ugyanis kókuszolajból nyerik ki az alapját, de egy bizonyos féle etanollal feldúsítják, így máris irritációt okoz nagyobb dózisban. Tény, hogy a biztonságos adalékanyagok közé sorolják, ugyanakkor, ha minden terméked egy márkától van, nézd meg, hogy tartalmazza-e ezt. Ez ugyanúgy bejut a véráramba, a szervezeted ugyanúgy idegen anyagként fogja fel, nem tud vele szerencsétlen mit kezdeni, eljuttatja a májig, ahol elraktározza, azaz bedobja a többi hasonló fura idegen közé. És csak idő kérdése, hogy elérje azt a szintet, amikor a felhalmozódott metabolitok (azok az anyagok, amiket már nem tud tovább bontani a máj, és mérgező hatásúak) kiszabadulnak, és különböző betegségeket okoznak. Ez sosem rövid idő alatt következik be, több év is lehet akár a lappangási idő.

Tudni kell ezekről továbbá, hogy a toxikus hatásuk alapján két típusba tartoznak. Egyrészt kumulatív, ami azt jelenti, hogy gyűlnek, gyűlnek az ilyen mérgező anyagok, majd egy bizonyos küszöbszint után következik be a baj, ezek általában zsírszövetben raktározódnak. Kérdéses, hogy melyik a rosszabb, én erre szavaznék, ugyanis a másik a szummációs, aminek során az expozíció hatása összegződik, ez csupán annyit jelent, hogy tömöd magad mérgező anyagokkal, és ezeknek a hatása összeadódik. Nincs küszöbérték, már az első összegződés elváltozásokat okoz.

Ezeknél a tusfürdőknél azért rossz a helyzet, mert nem beszélhetünk tisztán kumulatív vagy szummációs toxikus hatásról, hanem mindkettő egyszerre lép fel.

Méghozzá úgy, hogy te csak akkor veszed észre, hogy valami nem stimmel, amikor benned már elég nagy baj van. Aki érzékenyebb, az hamarabb észlel mindent. Számtalan tusfürdőt próbáltam ki már én is, és sorra kimutatja a bőröm azt, ami szintetikus.

Felhívnám a figyelmet arra ismét, hogy ez nem belemagyarázás, attól, hogy egy-két használat után nem érzel semmit, nem jelenti azt, hogy ezt 20 év múlva is elmondhatod magadról. Amennyiben eléred még azt a kort…

Saját magunkat öljük meg a mindennapos dolgainkkal, és ezt nem ártana lassan észrevenni. Ha egyszer valakinek sok ideje van, érdemes bepötyögni netes keresőkbe a tusfürdőjének az összetevőit. Mivel kötelező feltüntetni egy-egy anyag valódi hatását és mellékhatását, meg lehet találni szépen mindent.

Mi a megoldás?

Hónapokig hosszú perceket töltöttem vásárláskor egy-egy doboz olvasgatásával, majd megbizonyosodtam róla, hogy ebben nincsenek ilyen anyagok, jó lesz, majd mikor kipróbáltam, másnapra olyan kiütéses lett a bőröm, hogy öröm volt nézni, arról nem beszélve, hogy veszett büdös volt, az orgonaillattól létezni nem tudtunk a fürdőben. Amikor ennek utánajártam, megtudtam, hogy a gyártók bizonyos mikrokomponenseket nem kötelesek feltüntetni. Ezen kívül, az összetevők listája mennyiség szerint csökkenő sorrendben van. Így, ahol összetevők között a sodium laureth/lauryl sulfate-ot első helyen olvasod, tanácsolnám, hogy azzal a lendülettel tedd is vissza.

Ezeket a termékeket mindenki saját felelősségére használja. Ha valaki saját magát tönkre akarja tenni, megteheti, nem lehet erőszakkal a jóra kényszeríteni. Viszont tényleg figyelni kellene, hogy legalább másoknak ne ártsunk, ha már magunkra nem figyelünk.

Amit én javasolni tudnék, az a szappan. Méghozzá a házi készítésű szappan. Rengeteg helyen be lehet szerezni: herbáriákban, bioboltokban, sőt még az egyik hipermarket polcán is láttam már gyógynövényes szappant. Tényleg ezek a legjobbak, bár nem habzanak csodásan, nincs olyan szép színűk sem, kicsit csúnyának is tűnhetnek, és az illatuk sem lesz annyira csábító, arra kell gondolni, hogy ettől bajunk sem lesz, rákot sem okoznak.

Lehet kapni nagyon drágán organikus összetevőjű tusfürdőket is, amiktől bár nem lett semmi bajom, ugyanúgy megtalálható bennük a SLS… azt hiszem levonható tanulságként, hogy érdemes mindig elolvasni az összetevőket, mert a látszat mögötti valóság a vásárlás során sosem egyezik meg. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.